Alsó. Mint jäger alsó. Meg persze a többi.
A napos Finnországot szeretem. A szürkét még hóval sem tudom igazán kedvelni. A szürkében nem élnék. A napos sokkal szebb és vidámabb. Ha süt a nap, nem érdekel, hogy minden épület ugyanolyan kocka és szürke, és nem érdekel a finnek idióta panelmániája, amit még családi házaknál is felhasználnak... De ha süt, akkor hideg van.
 |
| Származási hely: Mit eszek Finnországon |
Reggel igazán finom angol reggelit költöttem el. Tükörtojás, paradicsomos sült bab, tea tejjel. Több dolgon is elmerengtem. Az egyik, hogy ebben az országban tapasztaltam eddig a legnagyobb forróságot (szauna: 100°C) és a legnagyobb hideget (-24°C). Ebben az egyben szélsőségesek. A másik pedig az, hogy otthon (igen, nálatok) a hőmérséklet nagyjából követi a nap járását: reggel melegszik a levegő, ahogy feljön a nap, este pedig a nap távozásával hűl. De itt fittyet hány a hőmérséklet erre a ciklusra. Teljesen vagányan melegszik akár éjszaka is és hűl napközben a levegő, a nap nem befolyásolja a változását. Viszont a napi kilengése a hőmérőnek nem is nagy, csak néhány Celsius. De ahogy haladunk délebbre először Európán keresztül, ez egyre szélesebb lesz, míg a sivatagban akár napi 40°C-os különbség is deformálhatja a tájat.
 |
| Származási hely: Finland, Tampere |
Amikor először láttam végre egy tó felületét, ami nem volt befagyva, és éppen nénik futottak megmártózni szauna után a jeges vizében, már kezdtem megérteni, hogy mi a szép a finn tájban. (Nem a nénik.) Egyre jobban várom a tavaszt. A napsütést. Hogy végre barátságosabb oldalukat mutassák a tavak.
