Hóvihar. A gép táncol, jobbra-balra billeg, ahogy a fejek is billegnek az utastérben. Mintha kicsit feszültebbnek tűnnének az utazók. Végül is már csak pár méter választja el a talajtól a kerekeket, de még mindig felváltva emelkednek a szárnyak, mint a mérleghinta. Innen már nincs visszaút, utolsó gáz, motorok felbőgnek, majd elhallgatnak, és földet érünk. Sosem értem meg, miért jó leszállás után tapsolni.
Ez a hely olcsó! Gyorsan bedobunk egy sört a reptéren, amíg várunk a kocsira. Hamarosan meg is érkezik első szállásadónk. Bepattanunk Kirillel az autóba, és fél óra múlva már a családi fészekben fogyasztjuk a forró levest, és a fűszeres, csípős indiai teát. Közben néha kell időt szentelni a fehér kutyusra is, aki a lakásban lakik és képes arra, amit sok vallás tanít, de egy ember sem kész megtenni: mindenkit szeret, feltétel nélkül. Akár a betörő kezét is megnyalná.
Kiderül, hogy az Eredet c. filmben kicsit eltúlzott álmodás, teremtés nem a fantázia műve csupán. Személyesebb tapasztalatot is lehet szerezni a világ átformálásáról anélkül, hogy a valódi világot elrontanád: használd a fantáziádat és éld át álmaidban.
Pontosan ezért is szeretem a Couchsurfing-et: mindig érdekes emberekkel ismerkedem meg és új gondolatokkal találkozom. Miután átbeszéljük a világpolitikát, jövőképeinket, a youtube-ot és az angliai beszédversenyeket, elltesszük magunkat szebb időkre.
Csütörtökön a reggeli tea elfogyasztása után nekiállunk felfedezni a várost. Mit találunk: szürke, romos házakat, apró erődítményt, néhány templomot és tornyot, amin a napsütés javít valamit. Miután eleget sétáltunk, egy kisboltba térünk be, ami egy régi fűszerboltra emlékeztet, mint amilyenben nagymamám dolgozhatott anno, de itt más a választék. Magunkhoz veszünk egy-egy helyi sört, némi mogyorót, aztán kiülünk a folyópartra sütkérezni. Jó az idő, éppen olvad.
 |
| Származási hely: Lithuania |
Finnország után az árak nagyon frissítően hatottak ránk. Az ország olcsóbb, mint Magyarország, de az életszínvonal is alacsonyabb. Nagyon látszik, hogy nem csak az idő, hanem a kommunizmus is itt hagyta a vasfogát. Sugárzik a városból ez a "kosz". Érezhető Oroszország közelsége, és itt nem az európai Moszkvát, vagy a stockholmi színvonalon levő Szentpétervárt értem, hanem az összes többi, igazi Oroszországot. Néhány helyivel váltunk néhány szót, mindenki azt kérdezi, hogy miért vagyunk itt ebben a szürke városban. Jó kérdés. Mert olcsó volt idejönni.
Este elmentünk a házigazdával egy pubba, ahol saját sört főznek. Vagy hat félét. Megkóstoltunk egyet-egyet, néztük közben a hoki edzést, mi inkább sörkorcsolyáztunk, majd a lakásban francia bort ízlelgetve megnéztünk egy filmet. Másnap indiai fűszerezésű zöldséges kaja várt minket, lenyűgözően finom volt. Ettünk egy kis hajdinát és kását, majd vallási útra indultunk.
 |
| Származási hely: Lithuania |
Első állomás: modern keresztény templom, aminek a tetejéről messzire ellátni a város felett. Ezt Krisnás ebéd követte, a földön ülve fogyasztottam el a finom elemózsiát, ahogy a többiek is tették. Barátságos hangulat vett körbe. Aztán zsidó templomba próbáltunk bejutni sikertelenül, majd hasonlóképpen követte ezt egy ortodox templom és egy muzulmán mecset is. Közben pedig az Ördög Múzeumot is megnéztük belülről. Elég sokat sikerült sétálni és már esteledett, így az irányt a lakás felé vettük. A trolikhoz és buszokhoz előjelző rendszer van kiépítve a legtöbb megállóban, ami elég jó segítség, de a mi esetünkben egy busznak el kellett tűnnie a térből, legalábbis nem érkezett meg oda, ahol mi vártuk. Így kicsit sietősebben, de a hazatérés után összepakoltunk, kocsival ki a vasútállomásra, majd felszálltunk a régi orosz vonatra, az elektricskára. A sötétben a kilátás olyan volt, mintha folyamatosan alagútban mentünk volna. Búcsút vettünk Kaunastól néhány napra.
